A Szegeden gyárat építő BYD be akarja írni magát az autógyártás történetébe – nem egy autógyár akar lenni a sok közül. Az autóipar harmadik forradalmát kívánja végrehajtani – mondta el Majó-Petri Zoltán közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) oktatója a csütörtökön a városházán tartott üzleti reggelin, amelyet az Önkormányzat a Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszterrel közösen szervezett.

Nem hagyomány nélküli a városházán tartott hivatalos-informális üzleti reggelik sorozata, amelynek a Covid vetett véget, és amit most újraindítottak – hangzott el csütörtökön 9 órakor a városháza házasságkötő termében. A vendégeket Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester köszöntötte, aki úgy vélekedett, hogy fontos, hogy az önkormányzat és a helyi gazdaság szereplői rendszeresen találkozzanak, információkat osszanak meg egymással és véleményt cseréljenek. Külön köszöntötte a jelenlévő Kőkuti Attilát, a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.

Ezúttal Majó-Petri Zoltán, a helyi egyetem gazdaságtudományi karának oktatója beszélt a világ egyik legnagyobb autógyárának székhelyet adó Sencsen városáról, és magáról a világcégről. Sok-sok személyes tapasztalatot és benyomást felvillantva.

Az előadás címe jól kifejezte a két település közti méretbeli különbséget: A 18 milliós Sencsenből a 180 ezres Szegedre. 

A Kína déli részén, Hongkongtól 50 perces autóútra található Sencsennek 1979-ben nagyjából annyi lakosa volt, mint Szegednek. Ekkor született az a döntés, hogy a várost a kereskedelem és az elektronikai ipar új központjává kell tenni. 

Lakóinak száma ma 18 millió, legmagasabb felhőkarcolójának magassága 599 méter. Összehasonlításul a nemrégiben átadott budapesti MOL-torony 143 méter – hangzott el az előadótól, aki a megyei iparkamara küldöttségével járt a kínai megapoliszban.

Sencsen gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a BYD mellett ez a központja a világ egyik vezető infokommunikációs cégének, a Huaweinek is. Majó-Petri Zoltán fontosnak tartotta, hogy megismerjük és megértsük, honnan érkezett Szegedre a BYD. A szubtrópusi klímájú Sencsenben 28-32 fok van, fázni nem lehet.

A BYD saját tevékenységére globális küldetésként tekint. A világ élvonalához kívánnak tartozni, az elektromos és önvezető autózásban és mellette a digitalizációban – fogalmazott az egyetemi oktató. Kitért arra, hogy az első autóipari forradalom a Fordhoz, a második a Toyotához köthető. A BYD-nak nem kisebb a célja, mint hogy nevéhez kössék a harmadik iparági forradalmat, az elektromos autózás áttöréséhez köthetőt. Ennek része a magyarországi gyárépítés.

Európába és az európai piacra Szegedre belépve jutottak be. Európa fontos és értékes piac valamennyi autógyártó számára – hangzott el a csütörtöki üzleti reggelin, ami érthető, mert 500 milliósnál is nagyobb piac az itteni, ahol egymás után nyílnak a BYD és mellette más kínai autógyártók márkakereskedései.

Az előadást követő beszélgetésen terítékre került a kínai és az európai munkakultúra közötti különbség. A BYD-gyár kapcsán például azok a szabályozók, amelyek a munkavégzés feltételeit másként határozzák meg Kínában és Magyarországon. 

Forrás: www.szeged.hu