Karikó Katalin magyar biokémikus, Szeged díszpolgára, a Szegedi Tudományegyetem professzora és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért –  jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Szeged díszpolgára megkapta a legnagyobb tudományos elismerést, és ezzel Szent-Györgyi Albert nyomdokaiba lépett. Az mRNS-vakcina kifejlesztését lehetővé tevő kutatási eredményeiért Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítélte oda az idei orvosi Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Nobel-bizottsága hétfőn.

Botka László polgármester Facebook-oldalán köszöntötte Karikó Katalint: „Karikó Kataliné a Nobel-díj! Hatalmas büszkeség, szívből gratulálok városunk nevében a professzor asszonynak. Szeged díszpolgára az mRNS-vakcina alapjait is adó felfedezéséért kapta meg a legnagyobb tudományos kitüntetést.”

A polgármester hivatalos közleményt is kiadott a Nobel-díj bejelentése kapcsán:

„Szeged város vezetése és minden szegedi polgár nevében gratulálunk Karikó Katalin biokémikusnak, Szeged város díszpolgárának az orvosi-élettani Nobel-díjához! Karikó Katalin a fantasztikus felfedezésével – amely lehetővé tette egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen – százmilliók életét mentette meg a világon!

Karikó Katalin felfedezésével méltán érdemelte ki a legrangosabb tudományos kitüntetést, a Nobel-díjat, és tette világhírűvé Szegedet!

Köszönjük.

Szeged város önkormányzata hálája jeléül október 3-a, kedd 12 órától egy Gratuláló Könyvet helyez el a városháza előcsarnokában (Szeged, Széchenyi tér 10.), amelyet minden szegedi polgár aláírhat. A könyvet Szeged városa eljuttatja majd a Nobel-díjas Karikó Katalinnak.

Professzor asszonynak jó egészséget és további sikereket kívánunk!

Szeged, 2023. október 2.

Tisztelettel:

Botka László,

Szeged Megyei Jogú Város polgármestere”

Az mRNS-ek olyan hírvivő molekulák, amik a sejtmagban lévő DNS-től a riboszómákhoz szállítják a genetikai információt, ahol a fehérjeszintézist irányítják. Így általuk a genetikai információ biológiai funkcióvá alakul át a sejtben. Karikó Katalin azt fedezte föl, hogyan lehet tompítani a szervezet saját védelmi válaszát a szintetikus mRNS ellen, és ennek következtében hogyan lehet jelentősen növelni a sejten belüli fehérjetermelést, ugyanis a szervezetbe juttatott szintetizált mRNS erős gyulladást okozott. De Karikó Katalin rájött, hogy ha egy módosított nukleozidot, az úgynevezett pszeudouridint építi be az mRNS-be, akkor nem alakul ki gyulladás és minden korábbinál több fehérje képződik az mRNS-ről. Karikó Katalinnak ez a kutatási eredménye tette lehetővé a Covid-19-oltóanyagok, azaz új koronavírus elleni vakcinák fejlesztését már a világjárvány elején.

Karikó Katalin a 12. magyar Nobel-díjas tudós, ezzel Lénárd Fülöp (fizikai, 1905), Bárány Róbert (orvosi, 1914), Zsigmondy Richárd (kémiai, 1925), Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937), Hevesy György (kémiai, 1943), Békésy György (orvosi, 1961), Wigner Jenő (fizikai, 1963), Gábor Dénes (fizikai, 1971), Oláh György (kémiai, 1994), Harsányi János (közgazdasági, 1994) és Kertész Imre (irodalmi, 2002) nyomdokaiba lépett.

Szent-Györgyi Albert után ő a második szegedi kötődésű tudós, aki megkapta a Nobel-díjat, ráadásul mindketten dolgoztak is Szegeden.

Már évek óta mindannyian és a világ nagy része is azt várta, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman megkapja a Nobel-díjat, de végül nem őket ítélte a díjra érdemesnek a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Nobel-bizottsága. A közfelháborodás miatt a Svéd Királyi Akadémia főtitkára, Göran Hansson kénytelen volt megszólalni a témában. Úgy vélekedett: nem az a kérdés, hogy az mRNS-vakcinák kifejlesztése sikertörténet-e vagy sem, hanem az, hogy mikor és milyen felfedezésért fogják odaítélni a jövőben. Ehhez időre van még szükség, ezért mindenkit türelemre intett.

Karikó Katalin az elmúlt években már megkapott egy sor tudományos elismerést, köztük:

• a Lasker-díjat,
• a Paul Janssen-díjat,
• a Rosenstiel-díjat,
• a Horwitz-díjat
• a Harvey-díjat
• a Tang-díjat
• a Theodor Boveri-díjat és
• a Ludwig Darmstaedler-díjat is.

Az összes jelentős magyarországi tudományos elismerést is átadták már az elmúlt években Karikó Katalinnak, akit a világ száz legbefolyásosabb embere közé választott a Time magazin, és neki ítélték a Nagyszerű Bevándorlók/Nagyszerű Amerikaiak elnevezésű díjat is az Egyesült Államokban.

A Szegeden tanult kutató megkapta a gyógyszerészet területének legnagyobb svájci tudományos díját, a Reichstein-érmet, a Francia Tudományos Akadémia neki ítélte a Grande Médaille-t, átvette a legrangosabb német orvostudományi díjat, valamint a japán Keio Orvosi Tudományos Díjat, és a Bolyai-, Széchenyi- és Semmelweis-díjas tudóst díszdoktorrá avatták alma materén, a Szegedi Tudományegyetemen, majd később az amerikai Duke Egyetemen is.

Karikó Katalin és Drew Weissman a hivatalos megfogalmazás szerint a nukleozidbázis-módosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a COVID-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését kapta a legnagyobb tudományos elismerést, és a vele járó 9 millió svéd koronát, azaz mintegy 351 millió forintot.

2022-2023 sem telt el díjak nélkül Szeged díszpolgárának: Benjamin Franklin- és Helmholtz-érmet kapott, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett, a Francia Természettudományi Akadémia tagjává választották, a Time hőse lett három tudóstársával, neki ítélték a dél-koreai IVI – SK Bioscience Park MahnHoon-díjat, átvette a Tel Aviv University díszdoktori címét, Európai Feltalálói Díjat kapott.

Díszpolgári és SZTE-díszdoktori címe után újabb elismerést vehetett át Szegeden: ő kapta a Szegedért Alapítvány fődíját.

Richard Dawkins, a világhírű evolúciós biológus volt az első a tudományos világban, aki Nobel-díjat követelt Karikó Katalinnak. 2020. december 26-án azt írta a Twitteren: „Adjatok ennek a nőnek egy Nobel-díjat!” Dawkins így twittelte ki a Wired cikkét, ami Karikó Katalin munkásságáról szól.

A díjat odaítélő bizottság az elmúlt években még nem hallgatott Dawkinsre, idén viszont igen, Karikó Katalin megkapta a Nobel-díjat.

A világ egyik megmentője

Kicsit sem túlzás azt állítani, hogy Karikó Katalin munkásságával a világ egyik megmentője lett a koronavírus-járvány idején. A Drew Weissmannal közösen kifejlesztett módszer, aminek segítségével a Pfizer–BioNTech és a Moderna új koronavírus elleni vakcinája is készült, milliókat mentett meg a haláltól vagy a betegség súlyos lefolyásától. Karikó szerepe azért is történelmi, mert a vírus kordában tartásának egyik legfontosabb eszközévé vált az mRNS-alapú vakcina, ami mára bizonyíthatóan felveszi a harcot az egyre-másra megjelenő vírusváltozatokkal is.

Hétfőig a világon mintegy 695,7 millió fertőzöttet tartottak nyilván, és közölük 6,9 millió ember halt meg az új koronavírus okozta megbetegedésben, de bizonyos, hogy a halálozások száma jóval több lenne, ha nincs a Karikó-Weissman-módszer.

Karikó Katalin útja a Nobel-díjig

Karikó Katalin 1955. január 17-én született Szolnokon, Kisújszálláson nőtt fel, majd Szegeden, az akkori József Attila Tudományegyetem biológus szakán diplomázott. Akadémiai ösztöndíjat kapott, és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba hívták dolgozni, ahol az RNS-csapatba került. 1985-ben létszámcsökkentés miatt távoznia kellett a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból, ezt követően próbált Magyarországon elhelyezkedni, de végül külföldre távozott. A philadelphiai Temple Egyetemen kapott állást, így férjével, Francia Bélával és akkor hároméves kislányukkal, Zsuzsával az Egyesült Államokba költözött.

Néhány évvel később a Pennsylvania Egyetemre került, ahol huszonnégy évig kutatott. 2005-ben egy kollégájával, Drew Weissmannal szabadalmat jegyeztettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására. Ezt a szabadalmat vásárolta meg 2011-ben a BioNTech és a Moderna. 2014-ben Karikó Katalin a német BioNTech cég alelnöke lett. 2018-ban az amerikai Pfizer gyógyszergyártóval közösen kezdtek ezen a technológián alapuló influenza elleni oltást fejleszteni, ennek is köszönhető, hogy a koronavírus megjelenése után néhány hónappal már el tudták kezdeni a vakcina tesztelését. A Pfizer–BioNTech új koronavírus elleni vakcináját 2020 decemberében kezdték el használni világszerte.

Kitartás, szerénység, alázat

Karikó Katalin bárhol jár a világban, bárkinek nyilatkozik, mindig a szerénység, az alázat és a tisztelet hangján szól.

Szabó Gábor Tamás kardiológus szerint, aki a BioNTechnél munkatársa volt, Karikó mindig a megoldást keresi, mindig azok az utak érdeklik, amikről még nem alakult ki a tudományos konszenzus.

„Kati olyan vezető, aki nem azzal motivál egy feladat elvégzésére, hogy megköveteli, hanem azzal, hogy megszólaltatja a belső kíváncsiságodat. Úgy inspirálja a kollégákat, hogy érezteti és megérteti, hogy amit csinálnak, az nagyon fontos” – mondta Szabó Gábor Tamás.

Egy másik kutatótársa, Boros Gábor szerint szakmai beszédstílusa már-már ellentmondást nem tűrő, rendkívül szuggesztív. Véleménye határozott, aminek mindig hangot is ad. Ugyanakkor minden tudományos kérdést komolyan vesz.

Karikó Katalin 2021-es látogatása alkalmával a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban azt mondta, tíz évvel ezelőtt még sikertelen ember volt, és soha nem a pillanatnyi állapotot kell néznie az embernek, hanem hosszabb távra kell tekinteni. Szerinte a siker egyik legfontosabb összetevője, hogy az ember bízzon magában. Az akkor még csak a Nobel-díj egyik várományosának tartott tudós azt is mondta a szegedi diákoknak: a legfontosabb, hogy szeressék azt, amit szakmájuknak, hivatásuknak választanak. Külön bátorította a diáklányokat, hogy ne féljenek kutatói és tudományos pályára lépni.

Karikó Katalin a szegedi Dugonics Társaság online fórumán arról beszélt: voltak nehézségei pályafutása alatt, előfordult, hogy félreállították, nem kapott pénzt, és nem ismerték fel kutatásai jelentőségét. Ahogyan ő fogalmazott, saját egyetemén, a University of Pennsylvanián lefokozták, de nem adta föl. Ekkor vált egyre nyilvánvalóbbá számára, hogy egyetemi vonalon nem tudja eredményesen folytatni kutatásait, ezért céget alapított, és az államtól kapott egymillió dollár felhasználásával folytatta kísérleteit. A pénzt arra kapta, hogy a gyógyászatban használható legyen a messenger RNS-re épülő eljárás. Kutatásai jól haladtak, miközben az egyetemen félreállították, munkatársai közül többen vesztesnek tartották, ugyanakkor hirtelen sok állásajánlatot kapott. Ezek közül a németországi BioNTech hívását fogadta el 2013-ban. A Pfizertől 2018-ban kaptak felkérést, hogy készítsenek influenza elleni vakcinát, de nem sokkal később mindent felülírt a koronavírus. Akkor már az első számú feladat az új világjárvány elleni oltóanyag legyártása lett. Könnyen adaptálható volt a technológia, így elkészítették a koronavírus elleni oltást.

A beszélgetésen Karikó Katalin szerényen úgy fogalmazott: „Legjobb lenne, ha nem ismernék a nevem, mert akkor nem volna koronavírus”.

A friss Nobel-díjas tudósról egykori kollégája, Duda Ernő azt mondta: „Valami egészen elképesztő kitartással csinálta ezt. Egy csomó minden van, ami elsőre, másodikra, harmadikra nem sikerül, és akkor az emberek abbahagyják. Ő meg nem hagyta abba”.

Karikó Katalin 2021 augusztusában bejelentette: távozik a BioNTech-től, de távlati tervei között szerepel a rák és autoimmun betegségek elleni vakcina fejlesztése a hírvivő RNS-sek segítségével. Úgy fogalmazott: „Új feladatok várnak rám, elsősorban szeretnék végre a tudományos munkában újra elmélyülni, mert az elmúlt másfél évben kevesebb idő jutott erre.”

A világ köszöni, Szeged köszöni, Karikó Katalin!

2021-ben háromnapos itt-tartózkodásán a Szeged Televízió kísérte, a három nap eseményeiből film készült, amely a linkre kattintva megtekinthető: www.youtube.com

Forrás: www.szeged.hu