A Magyar Urbanisztikai Társaság idén 38. alkalommal díjazta azokat az önkormányzatokat, amelyek kimagasló eredményeket értek el a tervszerű, összefüggő és fenntartható településfejlesztés terén. Az elismerést október 21-én Pécsen adták át, az idei évben Szeged és Tata lett díjazva.

Zöldebb és szebb lett a Belvárosi híd Szeged felőli része, biztonságosabban közlekedhetnek a kerékpárosok a Belvárosi hídfőnél, megszépült a Móra Ferenc Múzeum és a Vár, új szökőkút vonzza a sétálókat a Móra-parkban. És még hosszan lehetne sorolni, hogy az elmúlt három évben megvalósított három beruházás során mi minden újult meg Szeged belvárosának Tisza felőli részén. Ezt a bátor megújítási tervező munkát ismerte el a Magyar Urbanisztikai Társaság a Hild János-díjjal.

Az elismerést Szabóné Fehér Éva, Szeged főépítésze vette át Pécsen pénteken. Az eseményt követően elmondta, városfejlesztési szempontból egyszerre jelent könnyű és nehéz terepet Szeged. Könnyű, hiszen a körutas szerkezet tervezhetővé teszi és nehéz, mert az utak a történelmi belváros felé szűkülnek, így egyszerre kell a felújításkor megoldást találni arra, hogy a hagyományos városkép is megőrződjön, de az új kihívásoknak is megfeleljen az átalakítás.

„A jelenlegi városszerkezetünkre az mondható, hogy nehezen bírja el a forgalmat, és áhítozik a zöldfelület után. A mai klimatikus viszonyok között erre is figyelemmel kell lennünk. Mindezt a közlekedésre, a járművekre, a zöld felületekre, a környezetvédelemre, a klímaváltozásra és a történetiségre próbáljuk a fejlesztéseket véghezvinni”.

– mondta a főépítész, aki arról is beszélt, hogy az uniós támogatással most megvalósított építkezések illeszkednek abba a felújítási tervbe, ami a Kárász utca és a Klauzál tér rekonstrukciójával kezdődött. Azért a munkáért 2004-ben Európa Nostra-díjat kapott a város.

Szabóné Fehér Éva hozzátette: a fejlesztések nem állnak le, most a tervezők figyelme a Tisza felé fordul. A beton védfalat már korábban lebontották, így nyitva ki a teret. Ezt folytatnák tovább annak érdekében, hogy a folyó és a történelmi belváros között még közvetlenebb legyen a kapcsolat.

Dr. Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke arról beszélt, hogy

„Hild János volt az első, aki az első pesti szabályozási tervet, várostervet készítette. A díj célja, hogy elismerje azokat a városokat, amik nem egy-egy beruházással vagy épülettel, hanem tartósabb fejlesztési folyamattal sikeresen és eredményesen adnak jó válaszokat a társadalom kihívásaira”.

A települési Hild János-díjat a 1968-ban adták át először. 1990-ig évente, hat év szünetet követően, 1996-tól kétévente ítélik oda az arra érdemes településnek. Szeged egyszer már megkapta ezt az elismerést, 1979-ben. Akkor az árvíz utáni újjáépítést ismertél el.

Nézze meg a Szeged Televízió híradós anyagát!

Hild-díjas települések az elmúlt 20 évben

2022 – Szeged, Tata
2021 – Budapest X. kerület Kőbánya, Kecskemét
2018 – Budapest XII. kerület Hegyvidék
2016 – Budapest VIII. kerület Józsefváros, Kisújszállás, Tihany
2014 – Budajenő, Nagykőrös, Vác
2012 – Budapest XIII. kerület, Mosonmagyaróvár
2010 – Hajdúböszörmény, Makó
2008 – Balatonfüred, Gyua
2006 – Kötcse, Nagyatád, Vasvár
2004 – Gödöllő, Mórahalom, Tapolca
2002 – Balatonboglár, Hajós, Mohács

Forrás: Szeged.hu