Május végén ismét üzleti reggelit rendeztek „MI újság Szegeden?” címmel a szegedi Városházán. Az eseményt az Infokommunikációs Pólus Klaszter és a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. szervezte, ahol a mesterséges intelligencia (MI) jelenéről, jövőjéről és az oktatásban, valamint az üzleti életben betöltött szerepéről esett szó.
A résztvevőket Besze Tamás Levente, a Szeged Pólus befektetés-ösztönzési csoportvezetője köszöntötte, majd Dr. Farkas Richárd, a Szegedi Tudományegyetem docense tartott előadást az ősszel induló mesterséges intelligencia képzésről.
Az MI nem elveszi, hanem átalakítja a munkát
Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligencia nem az ember helyettesítésére szolgál, hanem arra, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegye a munkafolyamatokat. Dr. Farkas Richárd szerint az automatizáció következő nagy lépcsőfoka a vállalati folyamatok fejlesztése lesz, hiszen ezekben keletkeznek azok az adatok, amelyekre az MI-rendszerek épülnek.
A szakember hangsúlyozta: sok esetben nem elegendő egy kész, „polcról levehető” AI-megoldás. Az olyan feladatokhoz, mint például a gyártósorok hibáinak előrejelzése vagy a kamerás minőségellenőrzés, egyedi fejlesztések szükségesek. Ezek létrehozásában továbbra is kulcsszerepe lesz az informatikusoknak és fejlesztőknek.
Az előadás során szó esett arról is, hogyan működik a mai mesterséges intelligencia. A jelenlegi rendszerek többsége gépi tanuláson alapul: korábbi emberi döntések és mintázatok alapján tanulnak, hogy később önállóan tudjanak feladatokat ellátni.
A ChatGPT asszisztens, nem döntéshozó
A beszélgetés során kiemelték, hogy a nagy nyelvi modellek – például a ChatGPT – egyre több szoftverben jelennek meg, és sok területen segíthetik a felhasználókat. Ugyanakkor fontos, hogy az ember továbbra is ellenőrizze az AI által készített tartalmakat.
Jó példa erre az automatikusan generált e-mail: hiába készíti el a mesterséges intelligencia, elküldés előtt mindig szükség van emberi ellenőrzésre. Az előadók szerint ezért érdemes az AI-ra inkább asszisztensként, mintsem önálló döntéshozóként tekinteni.
Új AI-képzések indulnak a Szegedi Tudományegyetemen
A Szegedi Tudományegyetem szeptembertől minden hallgató számára kötelező mesterséges intelligencia alapozó kurzust indít. A képzés célja, hogy a diákok megismerjék az AI-eszközök alapvető használatát, és a diploma megszerzéséhez vizsgát is kell majd tenniük ebből a témából.
Emellett az SZTE TTIK Informatikai Intézetében angol nyelvű Mesterséges Intelligencia Informatikus MSc szak is indul. A hallgatók két specializáció közül választhatnak: „AI Researcher” és „AI Engineer”. Az új képzésre várhatóan mintegy 40 hallgatót vesznek fel.
A program különlegessége, hogy erősen projektalapú oktatásra épül. A hallgatók valós problémákon dolgoznak majd, gyakorlati feladatokon keresztül sajátítva el az AI-fejlesztés és alkalmazás módszereit.
A képzés kialakításában több egyetemi partner is részt vesz. Az SZTE Bolyai Intézet a matematikai háttér megerősítésében segít, különösen a tudományos publikációk értelmezéséhez szükséges készségek fejlesztésében. Az Állam- és Jogtudományi Kar pedig az AI etikai és jogi kérdéseit ismerteti meg a hallgatókkal.
Nemzetközi tapasztalatok Frankfurtból
A program panelbeszélgetéssel folytatódott, amelyet Majó-Petri Zoltán egyetemi docens moderált. A beszélgetés résztvevői Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester, Dr. Farkas Richárd, valamint online bejelentkezéssel Szabados Levente, a Frankfurt School of Finance and Management docense voltak.
Szabados Levente elmondta, hogy Frankfurt pénzügyi központként különösen üzleti szemlélettel közelít a mesterséges intelligenciához. A Frankfurt School képzéseiben hangsúlyos szerepet kap az AI üzleti alkalmazása, főként a már több éve dolgozó szakemberek továbbképzésében.
A professzor egy szemléletes hasonlattal írta le a mesterséges intelligenciát: ahogyan az elektromosságot sem önmagában ismerjük, hanem annak alkalmazásain keresztül – például világítás vagy számítógépek használata során –, úgy az AI jelentőségét is a gyakorlati felhasználás mutatja meg igazán.
Együttműködés az üzleti szférával
A beszélgetés során szó esett az egyetem és a vállalatok együttműködéséről is. Dr. Farkas Richárd kiemelte: az új mesterszak kötelező szakmai gyakorlattal is jár majd, amelyhez már most több cég csatlakozott, de további vállalkozások jelentkezését is várják.
Nagy Sándor alpolgármester példaként említette a város és az egyetem közös projektjeit, köztük a mobilitási szenzorok fejlesztését, amelyek segítségével a városi közlekedésről gyűjtenek adatokat.
A Frankfurt School gyakorlatából az is kiderült, hogy a hallgatók valós üzleti problémák megoldásán dolgoznak csapatokban, majd eredményeiket vállalati szakemberek és oktatók előtt mutatják be. Volt már példa arra is, hogy egy-egy projektből később startup vállalkozás született.
AI-képzések az üzleti élet szereplőinek
Az eseményen szóba került a szegedi Pince Akadémia kezdeményezés is, amely kifejezetten vállalkozások számára kínál mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzéseket. A program célja, hogy az üzleti szereplők gyakorlati tudást szerezzenek az AI alkalmazási lehetőségeiről.
A hallgatóság részéről felmerült a duális képzés kérdése is. Szabados Levente ennek kapcsán ismertette a németországi modellt, ahol a hallgatók idejük felét cégeknél, másik felét pedig az egyetemen töltik, így egyszerre szereznek elméleti és gyakorlati tapasztalatot.
Az üzleti reggeli egyértelműen megmutatta: Szeged komoly szerepet kíván vállalni a mesterséges intelligencia oktatásában és gyakorlati alkalmazásában, miközben az egyetem, az önkormányzat és a vállalkozások együttműködése egyre szorosabbá válik.
További információ az induló képzésekről: https://www.inf.u-szeged.hu/felvi/aimsc
