Szegedi startup az ötven leggyorsabban fejlődő technológiai vállalkozás között: a világ üvegházait digitalizálják

Szegedi startup az ötven leggyorsabban fejlődő technológiai vállalkozás között: a világ üvegházait digitalizálják

Idén három magyar társaság, közöttük egy szegedi is felkerült a közép-európai Deloitte Technology Fast 50 listájára, amely a régió leggyorsabban fejlődő technológiai vállalkozásait mutatja be. A szegedi Gremon Systems Zrt. innovatív informatikai megoldásokat kínál az üvegházi termelésre.

A céget 2013-ban hárman alapították: Újszászi András kertészeti szakértő, Lóczi János kereskedelmi vezető, és egy fejlesztéssel foglalkozó vállalat, amelynek tagjai a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának korábbi hallgatói voltak. Így egyesült a vállalatban a szakmai, a nemzetközi kereskedelmi, valamint a szoftverfejlesztési tudás.

A ma már szegedi és budapesti irodával is rendelkező vállalkozás főként külföldi, magas technológiai szintű üvegházakba tervez informatikai rendszereket, de termékeik idehaza is számtalan üvegházban megtalálhatók.

Újszászi András fejlesztési vezető és csapata a kezdetekkor először az üvegházakban is jelentkező problémára, a megbízható munkaerő hiányára igyekezett megoldást találni. Így született meg egy, a dolgozók munkaidejét, munkáját monitorozó és azt motiváló szoftver, amellyel nyomon lehet követni a kertészetben dolgozók teljesítményét.

A saját fejlesztésű üvegházi terminálba mágneskártyával bejelentkező alkalmazott a világon mindenütt saját nyelvén láthatja aznapi teendőit. A rendszer internetalapú, ami szintén egyedülállónak számít, ráadásul mobilról is elérhető.

Giller Tamás, a cég operatív igazgatója és Újszászi András fejlesztési vezető

– Sok egyéb mellett arra is jó a rendszer, hogy a dolgozó jelezni tudja, ha az adott munkaterületen például kártevőt, vagy valamilyen rendellenességet – betört üveget, megrepedt csövet – látott – mondta Giller Tamás, a cég operatív igazgatója.

A mezőgazdaságban tevékenykedő cégeknek nehéz meggyőzni a befektetőket, hogy érdemes pénzt invesztálni az ötletükbe. A szegedieknek ez is sikerült, az indulás után nem sokkal a Wallis-csoport egyik alapja találta érdemesnek a céget arra, hogy pénzt tegyen bele. Akkor 400 millió forintot kaptak.

Ez volt a kezdet, azóta nagyon messzire jutottak. Az igazi hazai és nemzetközi sikert egy szenzorokkal felszerelt, függesztett mérlegrendszer, a Trutina hozta el a startup vállalkozásnak.

Ebben az ötletben az a forradalmian új, hogy míg korábban az üvegházak üzemeltetői csak a növények környezetét – a páratartalmat, a hőmérsékletet, a fényviszonyokat – mérték és elemezték, addig a szegedi fejlesztésű diagnosztikai rendszer a növényeket közvetlenül vizsgálja, hogy az adott környezeti változásokra miként reagálnak, és mindezt lefordítják a döntéshozók nyelvére.

A saját fejlesztésű üvegházi terminálba mágneskártyával bejelentkező alkalmazott a világon mindenütt saját nyelvén láthatja aznapi teendőit

Vizsgálják a növény tömegét, növekedését, a közeg víztartalmát, a növény vízfelvételi sebességét. Az adatokat matematikai modellekkel kielemzik és döntéstámogatást biztosítanak grafikonok, diagramok, riasztások segítségével a növényházat üzemeltetők részére.

– Ezzel az eszközzel valójában megkérdezzük a növényt, hogy mire van szüksége, azaz nem a környezetből, hanem a növény növekedéséből fejtjük vissza az okokat, így precízebb eredményre juthatunk – magyarázta a működési elvet Újszászi András.

A világon ma már megtalálható több száz eszközükről öt másodpercenként érkezik új információ, amit egy felhőben tárolnak, majd elemeznek és a felhasználóknak automatikusan valós idejű tanácsokkal is szolgálnak, azaz technológiai támogatást nyújtanak. Probléma esetén pedig – ha gyors beavatkozásra van szükség – automatikusan riasztást küld a rendszer a felhasználóknak.

A Trutina növénysúlymérés egy önálló, teljesen független rendszer, amely bármilyen üvegházba egyszerűen beszerelhető.

A Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő is fantáziát látott a növényházi döntéstámogató rendszerek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó Gremonban, és 400 millió forint értékű befektetési megállapodást kötött a szegedi céggel.

– Előny vagy hátrány szegedinek lenni? – kérdeztük a fejlesztőket.

– A világ számára hátrány, hogy Magyarországon vagyunk, legalábbis ebben az ágazatban. Mi ugyanis nem vagyunk fent a kertészeti világtérképen. Itt a passzátszelet a hollandok fújják. Eddig legföljebb csak a szélárnyékban nyomulhattunk, de mindent megteszünk azért, hogy bebizonyítsuk, igenis Magyarországon is ki lehet találni és piacra lehet vinni ilyen innovációkat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy már két tucat országban használják a termékeinket.

Ráadásul jó ideje minden évben megduplázzák árbevételüket. A Deloitte Technology Fast listájára kerüléshez például az idén 432 százaléknál nagyobb árbevétel-növekedés kellett.

A Deloitte Fast 50 programja húsz éve segíti a vállalkozásokat céljaik elérésében. A listára kerülés automatikus nevezést is jelent a Deloitte Fast 500 EMEA programba, ahol a pályázó cég világszerte az ügyfelek látóterébe kerülhet.

A szegedi modell

– Nekünk sokkal tőkeerősebb, sokmillió dolláros, nagy cégekkel kell megküzdenünk a világpiacon. Ráadásul a magyar startup cégeket még meglehetősen bizalmatlanul kezelik külföldön.

A szegedieknek ennek ellenére mára több falat is sikerült áttörniük. A cég az elmúlt években sikeresen jelent meg egyebek között Lengyelországban, Spanyolországban, Hollandiában és Finnországban, de ott vannak Ázsiában és a tengerentúlon – például Kanadában vagy Chilében – is.

– Ma már huszonnégy országban vagyunk jelen, de idehaza is népszerű a Trutina-rendszer. Sok üvegházban felszerelték már az elmúlt években – hamar behozza az árát.

Forrás: www.szeged.hu

Fotó: Szabó Luca