Szeged, szeretem! – Miért jó Szegeden élni?

Szeged, szeretem! – Miért jó Szegeden élni?

Tudta, hogy két szegedire jut egy fa? Hogy több mint négyszáz épület áll helyi egyedi védelem alatt a városban? Hogy a Szegedi Vadaspark az ország legnagyobb területű állatkertje, amely tavaly már 230 ezer látogatót fogadott? Hogy a szabadtéri előadásait alapítása óta már több mint négymillióan látták? A Szegedi Tükör megmutatja, mi mindentől különleges város Szeged, és miért jó itt élni!

Hogy miért jó Szegeden élni? Többek között azért is, mert itt főzik a világon a legjobb halászlevet, és itt a legszebbek a lányok.

Nyolcvanezer fa

A 162 ezres Szegedet 80 ezer fa – köztük tizennégy helyi védelem alatt álló fasor – zöldíti, hűsíti, azaz két szegedire jut egy fa. Ebben elsők között vagyunk a hazai nagyvárosok sorában. A 202 ezres Debrecenben mindössze 42 ezer fát ültettek eddig közterületen, azaz öt lakosra jut egy fa. A 144 ezer lakosú Pécs faállománya pedig még a 40 ezret is alig éri el.

Zöldterületekben is gazdag Szeged, ahol összesen 3,2 millió négyzetméter, vagyis 450 futballpályányi zöldterületet gondoz az önkormányzat cége. A városnak az egyeteme is zöld, amely idén már nyolcadik alkalommal nyerte el a Magyarország Legzöldebb Egyeteme címet.

Négyszáz helyileg védett épület

Szeged 2004-ben az elsők között vezette be az országban, hogy önkormányzati támogatásra pályázhatnak a helyi védelem alatt álló épületek tulajdonosai. Azóta évente több tízmillió forint támogatást osztanak ki. Ráadásul a 2017-ben elfogadott városképi rendeletben meghatároztak egy új épületfogalmat, a történeti épületét. Azért alkották meg ezt a kategóriát, hogy azon sajátos megjelenésű épületek sorsát is nyomon tudják követni, amelyek 1970 előtt épültek, de nem élveznek helyi egyedi védelmet.

Szegeden 406 épület áll helyi védelem alatt. Debrecenben 274, Győrben pedig 72 épület védett helyileg.

Négymillió néző

Szegeden működik az ország legnagyobb szabadtéri színháza. Minden nyáron kétezer négyzetméteres fesztiválhelyszínt építenek fel a Dóm téren. Az építési elemek kiterítve Budapesttől Szentendréig érnének, a szerkezetek teljes súlya pedig 140 ezer kilogramm. A 936 négyzetméteres színpadnak ezer tonnát kell elbírnia. Ezt a már önmagában is lenyűgöző játszóteret birtokolják a színészek. Nemcsak Magyarországon, de Európában is egyedülálló teljesítmény, hogy 86 év alatt 450 produkció 1350 előadását több mint 4 millió néző láthatta.

Iskolaváros

Budapest után Szeged az ország második legnagyobb oktatási-képzési központja. Igazi iskolaváros: a bölcsődétől a doktori iskoláig gyakorlatilag helyben megvalósítható az élethosszig tartó tanulás. Szegeden 17 bölcsőde, 63 óvoda, 33 általános iskola és több mint 50 középiskola található. A szegedi szakképzési centrumban tavaly közel 9 ezer diákot tanítottak összesen 245 szakmára. A Szegedi Tudományegyetem 12 karán és a Tanárképző Központban 21 ezer hallgató tanul 90 alap- és 142 mesterszakon.

Az ország legnagyobb állatkertje

A tavaly 230 ezer látogatót fogadó Szegedi Vadaspark a város egyik leggyorsabb ütemben fejlődő látványossága és turisztikai vonzereje. A vadaspark, amely az ország legnagyobb területű állatkertje (45 hektár), idén ünnepli alapításának harmincadik évfordulóját.

A vadaspark a kezdetektől fogva ritkaságszámba menő állatok befogadására szakosodott, ennek köszönhető, hogy európai szinten is egyedülálló. A Szegedi Vadaspark 191 fajából negyvenegy csak itt látható az országban. Az egyedek száma meghaladja az ezret. Tavaly elefántházat adtak át, idén pedig egy 250 négyzetméteres orrszarvúház megépítésével szeretnének emlékezetessé tenni a jubileumot.

Forrás: www.szeged.hu – Rafai Gábor