II. Üzleti reggeli - Szeged

II. Üzleti reggeli - Szeged

Az első, sikeres februári üzleti reggelit követően májusban is megrendezésre került – ezúttal a foglalkoztatási fórum keretein belül – a II. Üzleti reggeli, melynek során lehetőséget kaptak a résztvevők, hogy közösen megvitassák az IT szektor és a Szegedi Tudományegyetem kapcsolódási pontjait. A rendezvénynek a Flow Academy adott otthont. Az esemény moderátora és – részben – házigazdája a Szeged Pólus NKft. befektetés-ösztönzési csoportvezetője, Plavetz Péter volt.

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester köszöntője után Dr. Nyúl László, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Intézetének vezetője tartotta meg tájékoztató és vitaindító előadását.

Az előadásban szó esett többek között a jelenlegi és jövőbeni képzésekről, kimeneteli számokról, lemorzsolódásról, együttműködési lehetőségekről.

Az egyetem teljes hallgatói létszámának kb. 9%-át adó (kb. 1.800 hallgatót összefogó) Informatikai Intézet vezetője bemutatta a már évek óta futó képzéseket: a programtervező informatikus, gazdaságinformatikus, és mérnökinformatikus BSc és MSc szakokat, továbbá részletesebb információkat kaphattak a jelen lévők a 2019 őszétől induló üzemmérnök-informatikus BProf és villamosmérnök BSc képzésről, valamint az MSc szakokon is induló duális képzésről.

Dr. Nyúl László előadásában elmondta, hogy az info-bionika mérnöki MSc képzés kb. 50%-át az informatika teszi ki, a fennmaradó rész pedig biológiából, fizikából, kémiából és matematikából áll. Kifejtette, hogy az informatika tanári képzésnek egyre nagyobb jelentősége lesz, hisz az IT területen hatalmas igény van már most a munkavállalókra, így szükség van arra, hogy a jövőben is megfelelő létszámú oktatói közösség álljon rendelkezésre a szükséges munkaerő felkészítéséhez. Elhangzott továbbá, hogy a TTIK-n 2009 óta működik önálló Informatika Doktori Iskola.

Az előadó kitért arra is, hogy nem csak az iskolapados tanulás, hanem a gyakorlatiasabb képzések, például projektmunkák, céges speciálkollégiumok, szakmai gyakorlatok, szakdolgozatok a cégek konzultációjával, a duális- és kooperatív képzések vagy a validáció kérdése (máshol megszerzett tudás elismerése) mind lényeges – formáló – elemei a hallgatók tudásának.

Az egyetem részéről régóta fennálló – jó – szokás az együttműködés megteremtése és fenntartása különböző területen működő cégekkel. Így megemlítette a céges szakdolgozati témák kiírását, a szakmai gyakorlatokat, ösztöndíj programokat, a záróvizsga bizottságokban kötelezően jelenlévő külső tagokat, valamint azt, hogy az SZTE szívesen venné szakmai laboratóriumok közös kialakítását, illetve a hallgatói versenyek és rendezvények szervezését és/vagy szponzorációját, valamint a szakmai zsűriben vállalt tagságot.

Az előadást követően a résztvevők lehetőséget kaptak egy kötetlen beszélgetés formájában az elhangzottak megvitatására, illetve az őket érintő kérdések, témák felvetésére.

A hozzászólások kapcsán felmerült a Virtus program, a mester szak vonzóvá tételének fontossága, a nemrégiben létrejött SZTE-Huawei együttműködés, illetve, hogy mérhető-e és ha igen, hogyan lehetne felmérni a hallgatók lemorzsolódásának okait. Országos problémáról van szó, sok az olyan hallgató is, aki nem találja a megfelelő helyét az informatika világában. A felzárkóztatás valós probléma, de ha megvalósul, ki finanszírozná a középiskolai tananyag hiányosságainak pótlását?

Konklúzióként megállapítható, hogy az egyetemi tudás értéke vitathatatlanul nagy. A diploma megszerzése magában hordozza a kitartó munka és elhivatottság üzenetét. Ugyanakkor az intézetvezető hangsúlyozta, hogy a különböző projektmunkák, cégekkel való együttműködések, stb. nyomán szeretnék elérni, hogy a munka menjen be az egyetemre, és ne kizárólag a munkaerő-képzés legyen a cél. A vállalatok képviselőit pedig arra bíztatta, hogy munkavállalóikban erősítsék a diploma megszerzésének fontosságát, hangsúlyozzák annak előnyeit és hosszútávú értékét.

Fotók: Creative Elephant Studio